Előjáróban annyit, mert hát mindig van előjáró bevezetésem, hogy most profi fotót szerettem volna készíteni. De tényleg. Olyat, hogy még az elvárásos képem készítője is csak irigykedhessen rám, amikor meglátja majd az enyémet. (Nyílván az én kis földi halandó blogomat fogja olvasni.. 😀 ) Mindezektől eltekintve imám meghallgatattot, de ne szaladjunk ennyire előre. 😀
Már régóta szemeztem az amerikai palacsinta receptjével, de mivel a hagyományosat se tudtam elkészíteni, így mindezidáig húztam-halasztottam eme dolgot. Miközben receptek után kutattam, millió kérdés merült fel bennem. Szavak, mellyekre szeretnék választ kapni még ebben az életemben. 😀 Íme az első:
1. Mi a fészkes fenét jelent az, hogy érzéssel? “Érzéssel adjunk hozzá egy kis sót.”
Valószínűleg egy indián mende mondva és szájhagyomány útján terjedt a recept és senki nem tudja, hogy mennyi az annyi. De hálló én szeretném, mert béna vagyok és érzéssel beleöntöm az egész üveget! 😀
De inkább jöjjön a recept: (Persze ha valaki tudja a választ és tájékoztatna, akkor azt megköszönném! 😀 )
Hozzávalók:
– 2 db tojás
– 1 csipet só (szerencsére itt nem azt írták, hogy érzéssel..khm)
– 2 ek porcukor
– 2dl tej
– 20 dkg finomliszt
– 1 csomag sütőpor
– 1 ek napraforgó olaj
Elkészítés:
Első lépésként keverjük ki a cukrot a tojással, majd adjuk hozzá a csipet sót és tejet. Kutyuljuk ezt is össze, majd pedig adjuk hozzá a lisztet és a sütőport és keverjük csomómentesre. Mivel az enyém eléggé folyékony állagúra sikeredett, ezért megtoldottam még egy kis liszttel, amitől máris süthetőbb állapotba került. Ez egy pro tipp volt. 😀
Tegyünk a serpenyőbe egy minimális olajat, majd öntsük bele a masszánkat kisebb köralakot formálva. Lehetőleg úgy, hogy olyan ameriaki palacsinta külleme legyen.
Időben forgassuk át egyik oldalról a másikra, különben ilyen végeredményt kapunk:
De ha minden klaffol és nem égettük szénné, akkor jöhet a díszítés. 🙂 Ez pedig mindenkinek a fantáziájára van bízva. Az enyém sajnos elég széles, szóval többféle műalkotás is megszületett.
A nehéz kezdetek ellenére:
És annak ellenére, hogy ez volt az elvárás:
Megszületett a valóság, ami végre végre végre ugyanolyan menő, mint amit kinéztem.
Értékeljük! 😀
10/10
Minden beképzeltség nélkül! 😀 Oké az ízzel talán lehetne vitatkozni, mert picit száraz lett a tészta, de kit érdekel, ha ilyen szép képet csináltam róla?:D Viccet félretéve, ízügyileg is eléggé pöpec lett! 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: